Tokodaltáró földrajzi fekvése

Tokodaltáró község település szerkezetileg Komárom-Esztergom megye területén és Dorog vonzáskörzetében helyezkedik el. A község területe a Dorogi medence nyugati szélén, a Pilis és a Gerecse között található, de végül is a Keleti-Gerecse kistájba tartozik. A kistáj legmagasabb helye a Nagy-Gete délről határolja, míg a Dorogi medencét északról határoló Dunát nem éri el a település közigazgatási területe. A község területén felszíni vízfolyás, vagy állóvíz nem található. A felszín alatti karsztvízkészlet jelentős.

A település közigazgatási területe közel 250 ha. Ebből a belterület 50 ha, a külterületből 120 ha szántó, 80 ha rét és erdős terület (Kis-Gete alja). Számottevő a parlagon hagyott szántó. A település területén védett természeti terület, tájvédelmi körzet nincs. A bányaművelődésből adódóan több tájseb (felszíni süllyedések, meddőhányó) található, elsősorban a Kis-Gete alján.

A településen 1082 lakás van, a lakosság lélekszáma 3154 fő.

Tokodaltáró története

Tokodaltáró léte a bányászatnak köszönhető. A XIX. sz. közepétől indult meg Tokodon a szén bányászata. A kolóniai házak előbb Ó-Tokodon épültek (Kis-Gete alja), majd 1920–24 között épült meg Tokod-Altáró bányatelep lakóházakkal, bányairodával, templommal, iskolával, orvosi rendelővel, sportpályával, vegyesbolttal. Az egész telepet a Magyar Általános Kőszénbánya Rt. építtette, minden a bánya tulajdonában volt. A lakások legnagyobb része az úgynevezett hatosokban volt, azaz egy épületben 6 db szoba-konyhás komfort nélküli lakás. Valamivel igényesebb és nagyobb, de ugyancsak komfort nélküli lakások a két-három szobás kertes lakások, az úgynevezett „gangosok”. A település legszebb részén a bányairoda környékén épültek a bányatiszti (villaszerű) lakások. Ezek már összkomfortosak voltak, távfűtéssel.

A harmincas-negyvenes években a központi bányakolóniától Nyugatra épült a Szent Imre telep, kertes családi házakkal, majd az ötvenes évektől kezdődően a kolóniától Keletre a szintén kertes családi házas Újtelep, amelyen a legutóbbi időben is épültek házak. Kezdetben itt a bányász lakásakció keretében típusházak épültek.

A bányatelepet a mindenkori bányatulajdonos működtette, végezte a lakóházak, az intézmények karbantartását, legutóbb a Dorogi Szénbányák Vállalat, egészen a felszámolásáig.

A település szerkezete ma is ugyanez, csupán annyi változott, hogy a hetvenes évek végén az úgynevezett Öreg- kolóniát a bánya lebonttatta, helyette az újtelepen építettek kétszobás komfortos kertes ikerházakat. Az Öreg-kolónia helyén kertes családi házak épültek, mely a település központi részéhez tartozik.

Tokodaltáró, mint Tokod nagyközség Tokod-Altáró településrésze 1992-ben lett önálló község.

A település a Komárom-Esztergom vasútvonaltól Délre helyezkedik el. A Kelet-Nyugati irányban húzódó 10-es számú főközlekedési út kettészeli. Szomszédai: Esztergom, Dorog, Csolnok, Tokod. A Dorogi Térségi Társulásnak mint statisztikai kisrégiónak a tagja, Komárom-Esztergom megyében, a Közép-dunántúli régióban található. Az Ister-Granum határon átnyúló kisrégió alapító tagja az Esztergom –Nyergesújfalu kisrégióval és a szlovákiai Párkány központú Déli Régióval együtt.

A gazdaságra a bányászat volt a jellemző, illetve az ahhoz kapcsolódó gépgyártás, brikettgyártás. A hetvenes évek végén a bányászat megszűnt, vele együtt a bányagépgyártás is. Új üzemek jöttek létre. Jelenleg a klímagépeket, légtechnikai gépeket gyártó Rosenberg Hungária Kft. a legjobban működő cég. Mellette a rácsgyár számottevő. A brikettgyár válságok sorozatán és többszöri tulajdonos váltáson esett át.

Megközelíthetőség

A Komárom-Esztergom vasútvonalnak, mint szárnyvonalnak nincs nagy jelentősége. Elsősorban teherszállításra használják. A 10-es út (régen 1-es) jelentősége is csökkent, de még mindig nagy a tranzit forgalma. A közúti tömegközlekedés szempontjából Tokodaltáró jelentős csomópont. Tokodaltáró Budapest vonzáskörzetéhez tartozik. A főváros normális közlekedési viszonyok között kevesebb, mint egy óra alatt elérhető.

Sajnos a 10-es út túlzsúfoltsága a nap bizonyos időszakaiban komoly fennakadást jelent. A megyeszékhelyet zömmel hivatalos ügyintézés miatt keresik fel; Tatabánya közúton egy óra alatt elérhető, míg vasúton több órát is igénybe vesz az átszállás miatt.

A régióközpont Székesfehérvár közúton másfél óra alatt érhető el, a vasúti megközelítés körülményes. Dorog 5, Esztergom 20 perc alatt érhető el közúton. Az autóbuszok járatsűrűség megfelelő, de a középiskolások jellemző utazási időszakában nagy a zsúfoltság. Többszöri kérésünk ellenére nem indítanak közvetlen járatot ebben az időszakban Esztergomba. Közvetlen autóbusz járatok vannak Budapestre, Komáromba, Győrbe, Mosonmagyaróvárra, Balatonfüredre, stb. Dorogi átszállással félóránként jár autóbusz Budapestre. A vasútállomás Tokod Nagyközség területén van, így a rövidtávú közlekedésben nincs szerepe a vasútnak.

Mindennapjaink

Tokodaltáró sok szállal kapcsolódik Doroghoz és Esztergomhoz. Sokan dolgoznak e két városban. Dorogon található az okmányiroda, a munkaügyi központ kirendeltsége. A dorogi hivatal látja el a térségi építéshatósági feladatokat, stb. Az egészségügyi ellátásban komoly szerepe van a szakrendelő intézetnek. A térségi orvosi ügyeleti társulás központja is itt van. A Dorogi Többcélú Kistérségi Társulás kistérségi irodájának is a dorogi önkormányzat ad helyet. A térség általános iskoláinak és óvodáinak a munkáját is segítik, továbbá szakértői munkával az önkormányzatokat.

Esztergom iskolaváros. A térség középfokú oktatásában meghatározó szerepet játszik (tanítóképző főiskola). Kórházával egyéb egészségügyi intézményeivel szolgálja mindkét kistérséget (esztergomi, dorogi).

Tokodaltáróról a nagyon kis létszámú elvándorlás Esztergom irányába történik a magasabb jövedelműek közül. A bevándorlás Esztergomból, Dorogról és kis létszámban Budapestről is történik, esetenként távolabbról. A kitelepülés egyrészt a városi tömbházakból az elérhető árú kertes házakba irányul, ugyanis Tokodaltárón a régi, sokszor elhanyagolt bányalakások ára alacsony. Problémát okoznak a hatosokba települő szociálisan „lecsúszott” családok, akiknek kicsi a jövedelme, többnyire segélyekből élnek, s jellemző rájuk a család nagyobb létszáma.

Javít majd a helyzeten az új építési ingatlanok kialakítása, mert ezeket biztos egzisztenciájú, magasabb jövedelműek veszik majd meg.

A Tokodtól való leválás után, 1993-ban 2799 volt a község lakossága, mely a következő három évben 252 fővel gyarapodott. Ennek oka ekkor még az volt, hogy a születések száma nagyobb volt az elhalálozások számánál. A további növekedésben inkább a bevándorlások játszották a nagyobb szerepet (lásd a hatosokba költözők).